Már jó régen nem írtunk. Gondoltam pár vicces történetet megosztok veletek.Piroska nagyon gyorsan ügyesedik, minden nap valami új kis mutatvánnyal örvendeztet meg minket. Már segítség nélkül tud járni. Kicsit részegesen ingadozik még, de hamar ezt is elhagyja majd. A küszöb előtt pl mindig megáll, és segítséget kér. Persze nem szívesen megyünk oda - tanulja csak meg! Ilyenkor odamegy az ajtófélfához, megkapaszkodik, ügyesen átemeli az egyik lábát, majd mikor a másik jönne, azt is elindítja, az megakad a küszöbben és hasra pottyan, majd nevetve négykézláb folytatja az útját. Az úgy biztonságosabbnak tűnik még...Karácsonyra egy nyomkodhatós zenélős műanyag pillangót kapott. Nagyon szerti és minket sem őrjít meg, mert kb 15 féle zenét tud. Pircsi, ha a zenés gombot nyomja meg, félrefordítja a fejét mosolyog, billeg és a nyelvével csettintget. Mostanában mikor sétálunk, ő integet és pápázik mindenkinek. Mindenki mosolyog rá, a legtöbb mama mondja a kisgyereklének, hogy:"nézd milyen aranyos kisfiú!". Persze ilyenkor jó hangosan mondom, hogy KISLÁNY!!!. Mivel az apja nem szereti nem adunk rá gyakran rózsaszínt, pedig talán az segítene a problémán( na jó néhány fajta rózsaszínt én sem bírok:) Nemrég Előd elvitte sétálni délelőtt, hogy pihenhessek még.Ugye milyen rendes?:) Nem kötötte be a kocsiba a babát és mivel elaludt kint hagyta a kertben. Egy idő után halljuk, hogy sír a baba. Mennék, hogy behozzam, de a kis csibész már az ajtónk előtt ült. Az történt ugyanis, hogy felébredt, kimászott a kocsiból és négykézláb felmászott az ajtónkhoz. Jól meglepett minket! Innen is látszik, hogy az apja nem akárki:), ügyesen tud esni, vagy kimászni. A babának ugyanis semmi baja. Azért írok ilyen hosszan Piroskáról, mert Farkas már lassan három hete a nagyszüleit boldogítja.(hol az apait, hol meg az anyait). Már nagyon várom haza, jövő héten esedékes az érkezése.Eddig nem állítottuk fel a karácsonyfát, rá várt. Illetve már karácsony előtt feldíszítettük, majd Farkas érkezésére kitesszük a szobába. Megnézi, aztán le is bontjuk hamarosan:( Karácsonykor késuült egy kép az apai nagyszüleimről, három gyerekükről és hat défunokájukról.Ezt szántam ide a bejegyzés végére, remélem sikerül betenni és remélem hamarosan a tavasz is megjön. szeretettel,Judit