Felsőbb utasításra ismét klaviatúrát ragadok és elmesélem a tegnapi napunkat...
Reggel kilenc körül felkeltem. Anna szerint úgy néztem ki, mint egy "másnapos kakas"... Hát igen. Nem voltam túl fotogén, de hamar rendbe szedtem magam, etetés és összekészülés, ugyanis Szabolcsot vártuk tízre, hogy elvigyen minket Brennbergbe. Kicsit késett (egy beragadt ajtó feltartotta), még volt időnk levinni a picit altatni a macskakőre. Aztán be a kocsiba és irány Brennberg. Farkas békésen szunyókált a kocsiban, úgyhogy kicsit még körbenéztünk, hogy milyen hely ez a kis falu, város, vagymi.
Aztán kaptunk fini ebédet és megnéztük a kertet is. Hát ez a hely gyönyörű, főleg ősszel. Folyton az járt az eszembe, hogy de kár, hogy Előd nincs velünk, annyira tetszene neki. de valakinek pénzt is köll keresni ugyebár...(csak ne lenne az ennyire eldugva, hogy ilyen sokáig kell még keresni munkaidő után is...)
A kertben három kutya is volt. Egy puli, egy fekete és egy zsemleszínű. Nos ez az utóbbi- Bundi nagyon betyár kutyuli volt, ugyanis miután ivott egy jó adagot és jól összevizezte a kis pofaszakállát odajött hozzánk-hátulról, és jól bedugta a vizes pofáját a fenekembe.:) Én először csak azt éreztem, hogy vmi vizes van ott, aztán rájöttem, hogy a kutya... Gondolkoztam, hogy vajon büdös lehet, vagymi, de utána szerencsére a Dórit és az Annát is megkörnyékezte, tehát megnyugodhattam, hiogy nincs velem semmi baj:). Végül az a módszer bizonyult hatásosnak, hogy háttal egymásnak, ilyen "mercedes" alakban álltunk. Ez hatásos volt, csak kár, hogy ilyen nehéz úgy mozogni...:)
Az ebéd nagyon szupi volt, finom is, meg szuper jó társaságban üldögélhettünk, egy csomó történetet hallgattunk meg. Kiderült, hogy Szabi felesége- Dorka (aki legalább olyan szuperjófej, mint a férje:), szóval ő régebb óta ismeri Előd bátyját, mint én az Elődöt:)
Aztán hazajöttünk, vártunk, vártunk, sétáltattuk a Farkast, már negyed hat volt és Édesapa még sehol... felhívtam és kiderült, hogy nyolcig tervez dolgozni. Nagyon morci lettem. Aztán megint sétáltunk. Aztán végre hazért (fél nyolckor- ennek nagyon örültem:)
remélem nem hagytam ki semmi fontosat. Sajnos ma is nyolcra ígérte magát, így legalább lesz ideje elolvasni:)
Ma sajnos hazamegy Bátyó és Dóri. Hiányozni fognak örültem nekik. Kösz, hogy itt voltatok!
szeretettel,Judit
