Éjjel Farkas megint nagyon jó fiú volt és reggel fél hatig aludt. Tegnap még többször felkeltem, hogy él-e még?, de ma már békésen végigaludtam az éjszakát. Vicces, hogy most az írtam, hogy "reggel hatig", kb négy hónapja biztosan hajnali hatot írtam volna.
Nemrég volt nálunk egy hétig Judit, a csoporttársam, és ő hozta ezt a csinos kutyusos (ugye ti is látjátok, hogy majdnem farkasos?:) ruhácskát. Akkor még nagyon nagy volt rá. Mostanra belenőtt és gyorsan le is fotóztuk benne, hogy ti is láthassátok milyen csini a mi kis hercegünk:)
Én már nagyon izgulok a keresztelő miatt, egyrészt, mert fogalmam sincs hányan leszünk, másrészt, mert remélem, hogy sok ismerős eljön, bár tudom, hogy jobb lenne mindenkit személyesen hívni, ez a blog nem olyan hatásos, de ha nem érzed személyesnek, hívj fel, nyugodtan, hogy rád is gondoltunk-e, én biztosítani foglak, hogy igen, persze, Rád gondoltunk csak igazán...:), vagy fel is olvashatod magadnak hangosan a nevünkben, hogy:
"Sok szeretettel várunk Farkas keresztelőjére, Sopronba, december 13-án délután háromra a Szent György templomba."
Szeretném, ha szép ünnep lenne nekünk is, és a fiunknak is (sajnos ő nem hinném, hogy emlékezni fog rá, de azért majd legalább legyen mit mesélni neki, ha nagy lesz.)
Még jó, hogy ott lesznek a keresztszülei, mert ő már majdnem hat kiló és biztos nehéz lenne nekem tartani végig.
Ja és azért is megéri eljönni, mert eddig mindenki aki látta azt mondta, hogy szebb, mint a képeken (persze nem csak udvariasságból - ugye? -, ugyanis mi is így látjuk:)
Várunk szeretettel,Judit (és Előd is persze)
