FArkas most rettentő fáradt és épp Édesapa próbál lelket önteni belé, de ő rendíthetetlenül ordít. Amúgy egész nap kedves és mosolygós volt, voltunk benn a városban is, vettünk LED izzókat édesapa nagy örömére. De mostanra elszakadt a cérna.
Mostanában úgy közlekedik, mint egy kis dzsungelharcos. Már nem használja az orrát, simán hason kúszik, a kezével húzza magát, közben pedig a lábával úgy tempózik, mint egy kis béka....Nagyon aranyos. Ma letettük a földre kicsit, rövid idő után a fejére borította a pelusos szemetest, amitől persze jól megijedt. Hihetetlen vonzalmat érez a zoknis lábam és a papucsom iránt. Igazán vicces, ahogy az ágy egyik végéből rástartol. A múltkor az ágy szélén feküdtem, ő el akarta kapni a lábam, ami a földön volt) és hipersebességgel kezdett kúszni felé. Én épp a bokáját kaptam el, ő már félig lelógott az ágyról, de még mindig húzta magát a mély felé... Még jó, hogy Édesapa időben elkapta mielőtt kibújt volna a zoknijából és az orrával tompította volna a fejesét...
Nagyon izgalmas ahogy napról-napra fejlődik. igazán örömteli időszak ez.
szeretettel hívunk mindenkit, aki szeretne kicsit üdögélni velünk a meseszép kertben, vakargatni Döme nyakát és gyönyörködni a fiunkban. Ha előre szól, sütök sütit is ám:)
szeretetel,Judit
és egy kis kép piknikről (a mosolygós nagynénivel)
majd megkérem Édesapát tegyen fel a többiekről is.
