Judit már írt az adventi naptárunról és már képet is tett fel, de azóta sok-sok zsákocskát kiürítettünk és megfordítottunk, így már a mintás felük látszik (és egyre fogynak a számok:).
Farkas is össze szokta tenni a kezét, amikor látja, hogy készülődünk az imához (persze aztán a kis csibész utána azzal játszik, hogy az én kezeimet feszegesse szét:)
A kisebbik baba még a pocakban van, és a körülményekhez képest mindenki jól érzi magát.
szeretettel, Előd
