Ma reggel jó sokáig pihengettem még az ágyban, mikor belémhasított a felismerés, hogy "védőnőhöz kell mennünk". Még volt egy óránk odaérni, gyorsan felkeltem, riasztottam a többieket (Előd épp a bilin ülő Farkassal játszott, Piroska mellettük a kiságyban szórakozott. - szóval idilli volt a helyzet.): biliről fel - a pisit elfelejtettük kiönteni..., pelust a popsira, naci, póló, pupú (= cipő), és mehetsz is kisfiam az ajtóhoz, der várj meg, ne fuss ki a kertbe, a Dömét most kentük be kullancsirtóval, nem szabad simogatni... Gyere Piroska, ugorj a babakocsiba. Édesanya húzza a cipőt, fogja a Zöld táskát a gyerekek papírjaival és már az ajtóban is van. reggeli, stb.... nincs idő. Legközelebb okosabb leszek. Még gyorsan felhívom a védőnőt, hogy várjon meg minket, mert megyünk!
Farkas kötelező két éves vizsgálatán túl vagyunk. Kérdőív kitöltve (tud már futni, ugrálni, szokott rajzolni, lát messzire,mindkét fülével hall, kb 30 szót mond, mindent megeszik...), lemérve (91 cm, 13 kg). Piroska is, de "csak úgy"(7280g) Minden ok, mehetünk szeptemberben a doki nénihez. Végül Előddel közösen sikeresen megmentettük a rendelőt a mi kis felfedező-szétrámoló fiúnktól. Gazdagabbak lettünk egy régi, kiszáradt popsitörlős dobozzal, egy színezővel és egy spatulával. Minden kulcsot visszaszolgáltattunk, és assszem semmi sem maradt a Farkasnál. Hála Istennek, még időben észrevette Előd, mikor a mi kis csöppünk elindult nagy mosolyogva egy nagy üveg benzinnel a kezében..
Szóval túléltük. És mindenki más is szerencsére. Egyre veszélyesebb emberek közé mennünk. A boltba pl nagyon kedves a Farkas. Odafelé fogja a babakocsit, úgy megyünk, aztán bent mindennek örül, mindenhez oda fut és rácsodálkozik, meg az összes felvágottra mutogat, hogy "váááá"- vagy vmi hasonló. Mikor megyünk pápát int a boltos néninek és boldogan hozza azt az egy liter tejet, vagy doboz sört amit a kezébe adok. (már kezd hasznos is lenni:)
Piroskának szombaton kibújt KÉT foga, már ide-oda forog, kétszer le is esett az ágyról = nem hagyhatjuk egyedül. Már azért sem, mert Farkas bemászik mellé a járókába és nagyon megszeretgeti. ami Farkas-módra életveszélyes...:) És a napokban megtanult négykéz lábra állni és dülöngélni. nagyon aranyos ilyenkor, ahogy örül az új helyzetnek. Már kóstolgat, szereti a barackot, de répát, krumplit és céklát is evett már.
A nyáron többször voltunk Balatonon anyósoméknál. Ott készült ez a kép:
Négy nő, négy generáció:):
ezzel búcsúzom.
szeretettel,Judit
u.i.: ez volt Előd szülinapi ajándéka, merthogy neki holnap lesz és úgy kérte, hogy írjak...
szeretettel Neked (is) Elődöm!
