A mai napom borzasztó volt a munkahelyemen, de itt a hétvége :), és kivettem pár nap szabit is :).
Mire hazaértem a fiam már elfoglalta a helyemet az ágyikómban, ráadásul a mózeskosarát sem vette le (csak úgy ruhástúl zsupsz be a pihe-puha ágynemümre:)
Elég gyorsan hátracsúsztam a második helyre:), de legalább úgy néz ki minden rendben.
Na tessék nem mentettem időben és most írhatom előről, illetve innen újra, legalábbis azt ami még eszembe jut. Szóval, az eddigi tapasztalataim közül még sok mindent szeretnék veletek megosztani, de majd csak később, vagy esetleg elhallgatom mindörökre. Most az egyik legfrissebb apai élményemet osztom meg, hogy tanulj belőle, hiszen okos ember vagy, és más hibájából tanulsz:), egész pontosan az enyémből. Az esti pelenkázást "kitörő lelkesedéssel" kezdtem meg. Egy kis vetkőztetés (ezt utálják a babák, és hangot is adnak érzelmeiknek), egy kis lábfej torna, egy kis csípő torna, porhintés a köldökre, aztán le a pelust, kakimaszatolás, hogy a popóról a kendőcskékre a lehető legtöbb átkerüljön. Közben lágy, dallamos, atyai hangomon szokásos felnőtt zagyvaságok duruzsolása, hogy megnyugodjék tőle, aprócska gyermekünk. Persze rám se hederintett - itt az erős idegzetűek olvassák csak tovább, és ők is csak akkor, ha nem bántja a fülecskéiket a csúnya beszéd - sőt, le se szart, de elkezdett pisilni, mejd mégiscsak leszart (volna, ha nem a kikészített tiszta pelust rondítja össze). Ez volt az a pont, ahol feladtam, illetve átadtam a pelenkázás lehetőségét, és elvonultam egy csöpp kézmosás után lelki sebeimet nyalogatni. :) Holnap talán már ez is menni fog és nem fogok megfutamodni:).
A Prizee sem volt kegyes hozzám, ma is elvesztettem a pizza szeletkéket. Most már nagyon koncentráltam a szövegre, hogy megértsem a miértet, de nem sikerült. Ha tudsz véletlenül nagyon jól angolul, vagy franciául, vagy spanyolul, vagy stb, stb, veszítsd el te is és olvasd el, a magyarázatot magyarul légyszi írd meg nekem. (Remélem mindig ugyan az a magyarázat, mert nagy kiszúrás lenne, ha mindig más indokkal lehet veszíteni :). Egyébként a játékok nagyrésze sikerélménnyel zárult, pl a szerelmes békalánynak több mint kétszáz virágot összeszedtem, a kisördög elolvasztotta az összes támadó jégkockát, és a nyuszi még a mutáns óriás krumlit is legyőzte :)
Szép álmokat!
szeretettel, Előd
a Vigh Farkas designes & foto Co. már elkészült az első nyilvánosságra hozható fénykép utómunkálataival is, így hamarosan láthatja itt a blogon a szemfüles olvasó :)
