Remélem nem gondoltátok, hogy most itt elkezdem ecsetelni FArkas "kezdetét" (Azért bátran olvassátok tovább, nem erről fog szólni:)... Mindenki el tudja képzelni:)
Előd megkérte, hogy ma kezdjem el a blog "pletyka" részét.kérte, hogy írjak az esküvőnkről. Én láttam, hogy ő még az elején ígérte, hogy arról is lesz szó, hogy hogyan ismerkedtünk meg, meg minden. Gondoltam akkor kezdjük az elején. Most arról írok, hogy ismerkedtünk meg:
Ha jól emlékszem 2005 nyarán (lassan három éve már.. hűha, ezt nem is gondoltam volna:) szóval akkor gondoltam, hogy elvégzem a Hajszolót (Országos Katoplikus Ifjúsági Vezetőképző). Nagyjából tudtam mi folyik ott, mire számíthatok, mert papi is vezetett ilyen képzést és abba mi is beleleshettünk néha. Nos ez a képzés egy nyári nyitótáborral indult. CSibész számító módon arra gondoltam, hogy Legalább lesz még egy vezetőképzőm, és talán a sok fiatal között még a nagy Ő-re is rábukkanhatok(akkoriban mindenkiben Ő-t kerestem:) .. Szóval ilyen gondolatok között indultam oda.Az ismerkedős játék során(mindenki mindenkivel sorban kezet fogott és bemutatkozott) mindig figyeltem, hogy ki jön (mondanom sem kell főleg a fiúkra koncentráltam:) Előttem kb. négy emberrel megláttam íElődöt. Nagyon tetszett a kézfogása... Gyorsan megjegyeztem a nevét:)Aztán onnantól mindig figyeltem merre jár...persze ő kb rám se nézett:) - mint egy filmben hihi
Én mindig úgy gondoltam nekem a fiú udvaroljon, de most láttam, ha nem cselekszem, nem fog észrevenni - feladtam az elveimet és egy kis csellel elintéztem, hogy egy asztalhoz kerüljünk a vacsoránál és ott minden erőmet és bátorságomat összeszedve "könnyű kis csevejt" kezdeményeztem vele és elhívtam röplabdázni. És Ő jött is:) szegényke egy csomót futott helyettünk a labda után, mert mi (ő játszott és három lány:) lusták voltunk, meg amúgy is így udvarias:) azért én is futottam néha. Onnantól vhogy mindig egymás közelébe voltunk, sokatz beszélgettünk.Az akadályversenyben is egy csapatba kerültünk. A tábor végén már összepakoltunk, kinn találkoztunk a ház előtt és én (honnan volt ehhez bátorságom?:) elkértem az emailcímét!... azt ígérte ha írok, válaszol.Mikor hazalértem persze az első dolgom az volt, hogy írjak neki:) a levél ennyi volt kb.: "Szia! ugye megmondtam, hogy írok?:) szeretettel,Judit"
És attól kezdve egész az esküvőnkig szinte naponta leveleztünk, sőt az elején napi több levelet is váltottunk. Néha csak annyi volt, hogy megírta mennyi az idő. És én tudtam, hogy akkor épp rám gondolt és ettől tök boldog voltam.
Innen majd ő folytatja. Érdekes lesz olvasnom, mert tuti tök máshogy látta mint én:)
Akinek nem elég részletes, vagy vmi érdekes infot kihagytam, kérdezzen bátran a hozzászólásban, nem titkolózunk ám:)
szeretettel,Judit
