Előd azt kérte valami vidámat írjak.
Háát ezt most nem könnyű. Kisebb lelki válságba csöppentem. Tegnap este már megáztattam a mindig hűséges férjem vállait, most már jobban vagyok. A dolog egyszerű, a szokásos probléma merült fel újra: jó anya vagyok/lehetek-e??? Sok dolgot nem tudok ugyanis amit más tud és néha aggódom, hogy nem tudom pl. feldobálni, megölelgetni (két kézzel) a fiacskám., de persze ezt még akár meg is tanulhatom...
A héten Anna van nálunk és egy csomót segít. Tegnapelőtt pl. vagy három adag mosást kiteregetett nekünk és ma le is hozta és összehajtogatta, meg segít főzni és játszik a FArkassal. Aki kb egész nap négykézláb rohangászik mindenfelé. Édesapa feltette a hintát amit nagyanyóéktól kaptunk és azt nagyon szereti, mondogatja, hogy nem és minden félére mutogat és kezd járni úgy, hogy Anna fogja a két kezét. Nagyon vicces, mert a jobb lábával picit lép, a ballal meg hatalmasat úgy, hogy előtte magasra megemeli, kilendíti és jó messze lecsapja..:) Ja és nagyon kedvesen bújik azt Annához, meg Édesapához is, csak hozzám nem (ettől fáj úgy a kis szívem).
Ma megyünk gyerekorvoshoz és állatorvoshoz is. És terveztünk egy kis fagyizást is, de kutyával nem tudom meg tudjuk-e oldani.
Szép napot nektek!
szeretettel,Judit
Én jól vagyok és már érzem a picit a pocimban (jó újra érezni egy kis életet bennem. Január 5-re vagyok kiírva, de ha úgy siet, mint a bátyja, akár még a karácsonyfa alá is potyoghat... Azért remélem ezt nem játssza el...:)
