Ezzel a gondolattal ébredtem tegnap reggel, a tegnapelőtti defektesnek ítélt nap után. Sokat mosolyogtam és ez Elődnek is jót tett.:)
Aztán jött a telefon, hogy szüleim érkeznek látogatóba, hogy a náluk felgyülemlett ajándékkupacot elhozzák nekünk. Jó érzés, hogy ilyen sokan gondoltak ránk. Köszönjük. Jött velük a nagymamám is. Igazi meglepi volt, neki is nagyon örültünk. Remélem jól érezte magát. Legjobban talán Farkas gyöngy-fogaitól "ájult" el, de persze kisfiunk csodás mosolya is levette a lábáról, mint mindenkit. Nagymami lelkesen fotózott, mint mindig. Szerintem, ha valaki több képet szeretne csinálni Farkasról, mint ő, az teljesen esélytelen versenyen akar indulni...De hát ezért lett nagymami, nem?:) Neki szabad.:)
Holnap érkezik hozzánk Előd édesapja és pár nappal később édesanyja is, már várjuk őket. Én holnapra tervezem a mézeskalácssütést, lehet nekem drukkolni, hogy jól sikerüljön. A kedves szomszéd néni felajánlotta,hogy kölcsönadja a formáit, így az sem gond, hogy nekünk nincs még, meg deszkánk és sodrófánk sem.
A kistesó elég jól érzi magát a pocimban, nagyokat lubickol. Én egyre nehezebben viselem, de most már azon kell drukkolni, hogy karácsonyig várjon, hogy itthon lehessek...
Felteszek egy képet, amit nagymami legutóbbi látogatásakor készített, Fa
rkas épp egy dícséretre jelezheti, hogy "á, dehogy", de az is lehet, hogy épp pá-pá-zik...
Áldott karácsonyt mindenkinek, mert addig nem hinném, hogy jelentkezünk még, ha még tovább várni kéne, akkor boldog új évet is!
szeretettel, Judit
u.i.: tegnap jöttem rá, hogy így is alá lehetne írni: F,E,J, vagy FEJ, de akkor hova illik az Á, esetleg a P???:)
