Még tegnap megírtam egy – szerintem- jól sikerült bejegyzést.Sajnos elfelejtettem elmenteni. Ezért most újra nekilátok.
Mostanában rengeteg vicces dolog történt, főleg a Farkassal, ezeket osztanám meg veletek:
„Apa ide föl!”
Mikor sétálni megyünk, Nono kis motorral szokott velünk jönni.Ügyesen a járdán megy, kicsivel előttünk. Én mindig mondom, hogy meddig mehet, ő elteker odáig, megáll és megvár minket. A napokban Előd is velünk jött. Mi a járdán mentünk, ő pedig mellettünk sétált az úton. Egy ideig. Nono ugyanis hamar észrevette a fenyegető veszélyt, rászólt apjára, hogy:”Apa ide föl!, Ott autó!”. Azaz nem szabad az úton menni. Még jó, hogy van aki az Elődre is vigyáz...
Igazi fiú
Már említettem, hogy Piroskát mindenki fiúnak nézi. Most levágtuk a haját 6 mm-esre. Van aki szerint így még fiúsabb, de szerintem nem. Így hangsúlyosabb két szép kék szemecskéje, meg bájos mosolya.Nos, Farkasról mindenki tudhatja, hogy fiú. No nem a kék ruhái miatt, ugyanis előszeretettel öltöztetem pirosba.Két dologról is rájöhetünk.:
1.,Séta közben az összes autóra egyesével rámutat és megkérdezi:”Ezmi?” Mi pedig mondjuk a márkáját. A bömbit (BMW) és a citroent már felismeri (mellesleg neki is citroenje van. Ez a konyhai szék feldöntve). Ez nekem is jó gyakorlat. Ha vki mondjuk két héttel ezelőtt megkérdezi, hogy hogy néz ki egy Cryzler (remélem jól írtam) emblémája, biztos nem tudom a választ. Mostanra viszont már egy jól képzett igazi fiús anya vagyok, tudom az Alfa Rómeot, a Rovert és a Smartot is. Persze azt senki ne kérdezze melyik autót hol gyártják, meg milyen a motorja, stb. Azért ha vki megkérdezné, hogy ez milyen autó, jó eséllyel vmi ilyesmit felelnék: ”kicsi piros”, vagy „nemtom, de jól néz ki.”:)
2.,Ez a történet is a sétáinkhoz kötődik. Sokat járunk ki, rossz időben is. Szerintem ettől lehet ilyen gyönyörű egészséges, piros kis pofijuk a csemetéinknek. Tegnap sétáltunk épp. Két kislány fejét is elcsavarta Farkas. Mindkettő mellett elrobogott kék motorjával, mindkettő rámosolygott, majd mellette folytatta útját, anyjukat maguk mögött hagyva. Az egyik még Nono kezét is megfogta. Én igazán nem tudom mi volt rájuk ilyen hatással, a menő motor, vagy a jóképű fiam, de az biztos, hogyha így folytatja lesz még dolgunk a lányokkal úgy kb 10-15 év múlva. Vagy már jövőre is az oviban???:)
Pár szó Piroskáról is.: A lányunk gyönyörű, írtó bájos, még így majdnem kopaszan is:). Nagyon ügyes, már egyedül sétál és egy csomó szót mond. Persze lehet, hogy csak belemagyarázzuk, de én hallottam már tőle, hogy tessék, hogy pápá, hogy ezt is és tegnap egész érthetően közölte az ajtónyílásra, hogy :”Apa!”- Persze ő sem a mamival kezdte, de ez már nem ért meglepetésként. Esténként mikor imádkozunk és összetesszük a kezünket, ő tapsolni kezd. Ha valami zenét hall, tapsolni és billegni kezd és nagyon mókásan félrefordítja a fejét. Mint egy kis papagáj:)
Már 8 foga van.Sokat mosolyog és nevet és ezzel bearanyozza a napjaimat. Még naponta kétszer szopik. Reggel és este, de már kezdem az estiről leszoktatni. Forralás nélkül is megissza a vizet és a teljes tejet is szereti. Meg úgy általában mindent. Ő sem válogatós.---nem tudom, hogy ez ajándék-e, vagy mi csinálunk valamit jól, de olyan sok válogatós gyerekről hallok/találkozok, hogy kész áldás, hogy az enyimek nem ilyenek. Mára egy apa-lánya fotót tervezek. Hát nem kedvesek? Nagyon szeretem mindkettőt!
Szeretettel,Judit
(Ha jön a jó idő, mindenkit szeretettel várunk kis kertes lakásunkba, pár szóra, egy teára, vagy esetleg vmi komolyabbra is akár:)
A képen Piroska és Előd :)
